Csillagászati alapismeretek 1. rész

Csillagászati alapismeretek 1. rész

Amióta az eszemet tudom, elbűvöltek a csillagok: mindig is arról álmodtam, hogy saját szemeimmel tanulmányozhassam az éta Carinae-t. Hogy az arcomon érezzem ennek a különleges, haldokló csillag melegét. Vagy lássam a Trapézt az Orion-ködben.

Oly sok tudás és mégis milyen kevés ismeret… azt hiszem, ezért választottam Tudományos Akadémiát. Minden nagy felfedező itt tanult azelőtt.

Parallaxis-, rektaszcenzió-, deklináció, természetesen minden rendszerből máshogyan számítva. Olbers-paradoxon, Hubble-törvény, kozmológiai elv és a Vörös Határ. Egyenletek, képletek, amelyek megadják egy csillag fényességét, összetételét, korát és fejlődésének várható állomásait.

És ez még semmi. Csupán a jéghegy csúcsának egy apró hópihéje. Ezekről a dolgokról nem meséltek azok a felfedezők, akikkel találkoztam.

Lassan éjfélt üt az óra, pedig még annyit mindent át kellene olvasnom: széttárom hát ormótlan jóbarátomat, a Csillagászat alapjait.

A csillagképekről

Az égboltot 88 konstellációnak, vagyis csillagképnek nevezett területre osztották fel, hogy az égi objektumok helyzetének meghatározását megkönnyítsék. Az egy csillagképen belüli csillagoknak általában fizikai kapcsolatuk nincs egymással: bár az égbolton azonos irányba látszanak, ám tőlünk egészen eltérő távolságban lehetnek.

A konstellációk a legkülönbözőbb alakúak és méretűek. A legnagyobb csillagkép, a Hydra (Északi Vízikígyó) például hosszú és kanyargós alakzat, amely tizenkilencszer akkora területet foglal el az égen, mint a legkisebb, a Crux (Déli Kereszt). Vannak olyan konstellációk, amelyeket fényes csillagok alkotnak, könnyen felismerhetőek, míg mások halványak és csak nehezen azonosíthatóak.

Az égboltot már több évezrede csillagképekre osztották: az ókori népek isteneik, hőseik és mondabeli állataik nevével illették a feltűnőbb csillagcsoportokat. Utóbbiak azonban – csekély kivételtől eltekintve – a legkisebb hasonlóságot sem mutatják azokkal az emberekkel és lényekkel, amelyek képmásának tartották őket. A kapcsolat sokkal inkább szimbolikus, mint szó szerinti hasonlóság

Az ókori görögök 48 csillagképet ismertek, közöttük a 12 állatövi konstellációt, amelyen a Nap éves vándorlása során végighaladni látszik.

Az égbolt első feltérképezői tetszésük szerint rajzolták meg a konstellációkat ábrázoló figurákat, mivel akkoriban még nem léteztek szabványos alakú csillagképek, sőt, még egy általánosan elfogadott képjegyzék sem. Valamennyien szabadon alkothattak új csillagképeket, régebbieket el is hagyhattak, vagy akár átvehették mások ötleteit is. A csillagképek figurái gyakran átfedték egymást: olykor egy-egy csillagon két csillagkép is osztozott.

A Quadrans Muralis (Fali Kvadráns) egy néhai csillagkép, amely a Bootes (Ökörhajcsár) feje feletti tartományt uralta.

Ez a zavaros helyzet 1930-ig állt fent, amikor a világ csillagászatát összefogó és kormányzó szervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elfogadta az azóta is érvényben lévő 88 konstelláció jegyzékét és nagyon pontosan meghúzta ezek határait. Nincs különleges oka annak, hogy éppen 88 konstelláció van, vagy, hogy ezek pont olyan alakúak, mint amilyenek. Inkább hasonló ez a felosztás, mint ahogyan a világ politikai térképei születtek: rengeteg történeti oka van. Az országokkal ellentétben viszont a csillagképek neve és határa sokkal állandóbb. Az persze elképzelhető, hogy majd egyszer, a csillagok lassú, de folyamatos vándorlása, az úgynevezett sajátmozgás következtében eltorzulnak és felismerhetetlenné válnak a csillagképek: évezredek múlva ezért biztos, hogy határrendezést kell tartani.

A csillagok fényessége

A csillagok fényességet magnitúdóban (rövidítve: m vagy mag.) adjuk meg.  Ezt a rendszert az i.e. 2. században Hipparkhosz görög csillagász vezette be. A csillagokat hat csoportba, úgynevezett fényességosztályokba sorolta. Az elsőbe kerültek a legfényesebbek (1 m-s csillagok), míg a hatodikba a puszta szemmel még éppen észrevehetőek (6 m-s csillagok). Napjainkban az égitestek fényességét fotométernek nevezett érzékeny fénymérő készülékekkel, századmagnitúdós pontossággal tudjuk mérni. A fényességskálán ötmagnitúdós különbség pontosan százszoros fényintenzitás-aránynak felel meg: így minden 1 m-s fényességkülönbség akkora intenzitás-arányt jelöl, mint 100 ötödik gyöke, azaz körülbelül 2,5-szereset. Az elsőrendű csillagoknál több mint 2,5-szer fényesebb objektumokat negatív fényrendekkel jellemezzük. A Sirius például, az égbolt legfényesebb csillaga -1,46 m-s. A (Földről) távcsövön át megfigyelhető leghalványabb csillagok 24 m-sak.

A Naphoz legközelebbi csillagok

Ismertebb név Tudományos jelölés Távolság (fényév) Látszólagos fényesség (m) Abszolút fényesség (m) Színképosztály
Nap -26,72 4,8 G2V
Proxima Centauri V645 Cen 4,2 11,05 (változó) 15,5 M5.5Vc
Rigil Kentaurus Alpha Cen A 4,3 -0,01 4,4 G2V
Alpha Cen B 4,3 1,33 5,7 K1V
Barnard’s Star 6,0 9,54 13,2 M3.8V
Wolf 359 CN Leo 7,7 13,53 (változó) 16,7 M5.8Vc
BD +36 2147 8,2 7,50 10,5 M2.1Vc
Luyten 726-8A UV Cet A 8,4 12,52 (változó) 15,5 M5.6Vc
Luyten 726-8B UV Cet B 8,4 13,02 (változó) 16,0 M5.6Vc
Sirius A Alpha CMa A 8,6 -1,46 1,4 A1Vm
Sirius B Alpha CMa B 8,6 8,3 11,2 DA
Ross 154 9,4 10,45 13,1 M3.6Vc
Ross 248 10,4 12,29 14,8 M4.9Vc
Epsilon Eri 10,8 3,73 6,1 K2Vc
Ross 128 10,9 11,10 13,5 M4.1V
61 Cyg A (V1803 Cyg) 11,1 5,2 (változó) 7,6 K3.5Vc
61 Cyg B 11,1 6,03 8,4 K4.7Vc
Epsilon Ind 11,2 4,68 7,0 K3Vc
BD +43 44 A 11,2 8,08 10,4 M1.3Vc
BD +43 44 B 11,2 11,06 13,4 M3.8Vc
Luyten 789-6 11,2 12,18 14,5
Procyon A Alpha CMi A 11,4 0,38 2,6 F5IV-V
Procyon B Alpha CMi B 11,4 10,7 13,0 DF
BD +59 1915 A 11,6 8,90 11,2 M3.0V
BD +59 1915 B 11,6 9,69 11,9 M3.5V
CoD -36 15693 11,7 7,35 9,6 M1.3Vc

Látszólagos fényesség? Abszolút fényesség? Színképosztály?! (sóhaj)

Megdörzsölöm fáradt szemeimet: lassan felkel a Ross 210 A. Sok még a tennivaló, de mára talán, ennyi elég.

3298.12.27.

(forrás: Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz; Wikipédia; astro.wisc.edu)

Információ a szerzőről

Dzsek

"Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény visszanéz rád." - Friedrich Nietzsche....

Erről beszélnek a többiek

  • Endre

    № #371 @ 2015-01-05 11:37
    Nem vagy bejelentkezve.

    Érdekes téma. Várom a folytatást. Anno földrajz órán keveset meséltek nekünk ilyenekről sajnos.

    • Dzsek

      № #372 @ 2015-01-05 14:12
      Nem vagy bejelentkezve.

      Ha minden jól megy, a héten felkerül a második rész :)

  • bikuci1.hu

    № #393 @ 2015-01-22 08:50
    Nem vagy bejelentkezve.

    Nagyon jó csak így tovább!

Nem vagy bejelentkezve :-(

Csak bejelentkezve tudsz hozzászólni a témához.

Jelentkezzen be, kapitány!